http://szentiras.hu/SZIT/B%C3%ADr6

Visszatérő elem a Bibliában a vonakodás. Isten kiválaszottainak nem igazán akaródzik az igét hírdetni. A fenti hivatkozás Gedeonról szól a Bírák könyvéből, aki jelet követelt az Úrtól. Azt mondta, hogy csak akkor hisz, ha a mezőre kirakott gyapjúdarab harmatos lesz reggelre, de a mező maga száraz marad. Isten elküldte a jelet, de Gedeon ismétlést kért. Jónásnak sem akaródzott a bűnös városba Ninivébe mennie. Ővé volt a lehetőség, hogy megmentse az egész várost, de inkább hajón próbált menekülni a feladat elől. Isten vihart küldött a hajóra, Jónás a habok közé került, de a cet megmentette Jónást és mégis csak eljutott Ninivébe. Mózes hitt Istenben, de a választott nép, újból és újból bizonyságot követelt tőle. Az Újszövetségben pedig Tamás jelentette ki, hogy amíg nem tapogatja meg a sebet Jézus oldalán, ő addig nem hisz. 

Mi is ilyenek vagyunk. Ilyen a természetünk. A megszokottat, a hétköznapit szereti. Hányszor vonakodtunk mi is megtenni a jót? Ott volt a lehetőség, de mi inkább tovább mentünk. Azt mondtuk, nem a mi feladatunk. Tőlünk nem azt kéri Jézus, hogy adjuk el mindenünket és adjuk a szegényeknek, de néha nekünk is adnunk kell. Furcsa, de az ember képes több energiát fordítani az ellenkezésre, mint amennyibe a helyes cselekedet végrehajtása kerülne. 

Sokan vonakodnak hinni. Bizonyítékot akarnak, mint ahogy Gedeon is. Kiváncsi vagyok, hogy mivel lennének elégedettek? Ha Jézus ma is itt élne köztünk és betegeket gyógyítana, az elég lenne? Vagy arra azt mondanák, hogy ezt az orvosok is megteszik. Vagy rendszeresen kellenne szerepelnie a tv-ben? Esetleg szüntesse meg Isten a globális felmelegedést?

Számomra a kis csoda is csoda. Hogy nagy pelyhekben húll a hó, hogy egy ismeretlen segít, hogy itt vagyok ezen a világon. Erre a szokásos válasz, hogy ez Isten léte nélkül is meglenne. Való igaz, hogy amiben, hiszünk az nem bizonyítható, hiszen akkor tényről beszélnénk. 

Jézus válaszát tudom csak idézni: Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek.